Erdélyi Táncháztalálkozó Székelyudvarhelyen, szabadegyetem Mikházán, népdalkaláka Mezőbergenyében, kacagókaláka a kincses Kolozsváron – a még igen fiatal, alig három esztendeje alakult, az erdélyi gazdag hagyományokat éltető és továbbörökítő alapítvány csapata jól végezte a feladatát, így méltán tekinthet vissza elégedetten az elmúlt esztendőre.

A hagyományőrzésnek ebben az országrészben igen gazdag története van, ami még a kommunista időszakra is visszanyúlik. 1990 után sorra alakultak a hagyományőrző, megújító szervezetek. Hosszasan lehetne sorolni a kezdeményezőket, de elég, ha Kallós Zoltán nevét, s a Kallós Alapítvány három évtizedes munkáját említem. Az Erdélyi Hagyományok Házának ebben a jól működő rendszerben kellett megtalálnia a helyét, s büszkén mondhatom, sikeresen. Gyümölcsöző együttműködések alakultak ki stratégiai civil szervezetekkel, mintegy tizenkettővel dolgozunk együtt, Szatmártól Sepsiszentgyörgyig

– fogalmazott éves beszámolójában Kelemen László, az alapítvány elnöke. 

Olvass tovább: erdon.ro